Egy baj van az Elf Barral, hogy jó

A legismertebb toxikológus Zaher Gábor szerint mi a legnagyobb probléma az Elf Barral?

A modern fogyasztói trendek és a fiatalok szokásai a toxikológusokat is foglalkoztatják, különösen, ami az utóbbi években berobbant eldobható e-cigarettákat illeti. Zaher Gábor, az ország egyik legismertebb toxikológusa a Volt Fesztiválon, az Index Kávéház programhelyszínén tartott előadást, ahol a jelenséggel kapcsolatos aggályait és megállapításait osztotta meg az Index stábjával.

Nem akkora a probléma, de egy „járvány”

Arra a kérdésre, hogy mik a legnagyobb problémák a fiatalok körében, Zaher Gábor az Elf Bárt emelte ki, bár rögtön pontosított is a jelenség súlyával kapcsolatban. A toxikológus szerint ő maga „nem látja az Elf Bárt akkora problémának”, azonban elismerte, hogy „jelen van divat, talán járvány” formájában.

A termékkel kapcsolatban a legnagyobb szakmai nehézséget a bizonytalanság jelenti: mivel „nem tudjuk pontosan, hogy mi van benne, nem is tudjuk pontosan fölmérni ugye ennek a káros egészségügyi hatásait.”

Ártalom: a cigarettánál jobb, a nullánál rosszabb

Zaher Gábor a relatív ártalom kategóriájában próbálta elhelyezni a terméket, egyértelmű álláspontot képviselve: „Egy biztos, hogy a nullánál [azaz a nem dohányzásnál] erősebb, de valószínűleg a két doboz munkásnál [cigarettánál] jóval kisebb ártalommal bír.”

A szakértő kiemelte, hogy a valódi veszélyt nem a felnőtt, évtizedek óta dohányzó személyek jelentik, akik esetleg kipróbálják az Elf Bárt, hanem a 10-12 éves gyerekek, akik most szembesülnek először a nikotinnal.

A legnagyobb akadály: „jó”

A toxikológus szerint az Elf Bár legnagyobb problémája az, ami egyben a népszerűségét is adja: „jó.”

„És innentől kezdve baromi nehéz olyan mondatokat kitalálni, ami hadhatós. A cigarettánál legalább tudtuk azt mondani, hogy fiam, hát büdös leszel tőle, az meg nem jó. Na de itt még az se,” – magyarázta Zaher Gábor.

A benne lévő illatanyagok, aromaanyagok és az a tény, hogy a gőzölés során nem büdös füst, hanem pára keletkezik, jelentős módon megköti a prevencióval foglalkozó szakemberek kezét. A megelőzés kapcsán a toxikológus szerint hiába rendelkezik egyértelműen a törvény a termék forgalmazásáról, a megelőzésnek nem a törvény betűjét kell idéznie, mert az inkább az elrettentés kategóriájába tartozik.

A jelenség erejét jól mutatja, hogy a riporter, aki maga nem dohányzik, bevallotta, hogy a nagy felhajtás (hype) hatására még ő is „kíváncsi” lett arra, mi lehet a termék mögött.